Blog bejegyzések ajkai eseményekről
Tartalmas évek, az élet iskolájában
Veszprém, Sümeg, Ajka – – Amikor ezerkilencszázötvenben, az akkor tizennégy-tizenöt éves fiúk és lányok a családi kötelékből kiszakadva Veszprémbe érkeztek tanulónak, gyerekfejjel még nem gondolták, hogy az élet kemény iskolájában teszik meg az első lépéseket.
Ajka – A Bauxit-lakótelep házai a negyvenes évek elején Petneházy Antal létesítményi igazgató idejében, zöldövezete pedig Novák Rezsőné evangélikus lelkészfeleség külföldről importált ötleteit felhasználva a Timföldgyár és Alumíniumkohó járulékos beruházásaként épült, a gyár dolgozóinak elhelyezését, kényelmét, szórakozását szolgálta.
Ajka, Borszörcsök – Néha nehéz, kanyargós út vezet a kitűzött cél eléréséhez. Ám, ha az ember tudásához erős akarat párosul, van remény arra, hogy célba érjen.
“A petróleumlámpa fényéből a nemzetközi vásárok csillogó világába” bővebben
A Csékúti Baráti Kör 2013, szeptember 1-jén 14 órai kezdettel Ajka-Padragkúton emléktáblákat avató ünnepséget tartott Marton Ágnes evangélikus diakonissza nővér, Varga György néptanító, valamint Molnár Lajos katolikus plébános emlékezetére.
– Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek, Bencze András székesfehérvári evangélikus püspök helyettes, és más neves egyházi, politikai, közéleti személyiség, múzeumi igazgatók, helytörténeti kutatók is tiszteletüket tették a rendezvényen
Szemtől-szembe az író-politikussal
” A munkásnak a technikai ismeretek mellett elengedhetetlenül szüksége van a kulturális és általános intelligenciára.”
A Pesti Napló, 1905-ben, így írt a „Pénteki Levél”-ben – „Ha a magyar művészek képtelenek ma ihletet kapni Kossuth Lajos és a nagy idők emlékének, akkor csukják be a boltot azonnal!” – szólhatott ez Ligeti Miklósnak, Kiss Györgynek, Köllő Miklósnak, Szécsi Barnabásnak a kor neves szobrászainak. Holló Barnabás szobrásznak – aki közéjük tartozó – nem, hisz Ajka környékén létező Kossuth-kultusz következtében, országgyűlési képviselő révén, Magyarország területén, elsők között, már felavatták Kossuth Lajos szobrát.
Ajka – 1944. november 19-én a délelőtti órákban a település körzetében felbúgtak a légi riadót jelző szirénák. A napokban több tévesnek bizonyuló riasztás volt, ezért Csingervölgy lakossága nem gondolta, hogy ezen a napon is valóban életveszélyben vannak.
Ajkai evangélikus templom
Bécsújhelyen, 1671. április 30-án kivégezték a Wesselényi Ferenc-féle főúri összeesküvés három vezetőjét. Több száz protestáns hitvallót idéztek a Pozsonyban felállított ítélőszék elé, közöttük a korbeli ajkai prédikátorokat, Schultéti Jánost és Csajtai Jánost is, akik egymást követve 1666-1674 között szolgálták az evangélikus gyülekezetet.
Ajka település történetében a Templom-domb minden időben meghatározó szerepet játszott. Mondák születtek róla, történetek is – Innen vette az irányt a költő Petőfi Sándor Pápára menet.
A XIX. század utolsó évtizedeiben rossz idők jártak Ajka környékének mezőgazdaságára, az itt élő emberekre is. 1898-ban sertésvész tizedelte az állatállományt, jégeső verte el a határt. Oly mértékü volt a nyomor, hogy az élet újrakezdéshez még a vetőmagot is az államtól kellett igényelni. 1899-ben Ajkarendeken tűzvész pusztított el egy teljes utcasort, a templomot is.
