Álló sor közép Imre Géza nyomdász (Fotó: id, Sipos István)

Imre Géza apja, a család feje id. Imre Béla a Nirnsee Hubert uraság háziborbélya volt. Az uraság, a mesternek ebbéli szolgálata fejébe adományozta azt a telket, vasútállomásra vezető utca, s a Vörös-köz  sarkán, melyen házat építettetett.  Id. Imre Béla, házasságot kötött nemes Hajas Gábor ajkai bognár mester leányával,  Hajas Máriával. E házasságból két fiúk született, Béla és Géza. Béla felesége Rózsás Júliána  fodrász volt, Gézáé pedig a Bedenics műbútorasztalos Irén nevű leánya.

“Volt egyszer: Imre Géza és ajkai nyomdája” bővebben

Ahol a fűzbarkát bontogató tavasz a legszebb arcát mutogatja, s a rétnek zsenge zöldjében kibontott hajjal, kajlakeblű szellőlányok pillangókkal fogócskáznak, ahol egykor a szénát kaszáló ember minden suhintására az égi madár felelt, az volt a Berek

“Ligeti séta, bereki emlékekkel” bővebben

Kellei György és D. Nagy Imre

Ajka –  Születésünkkor nem tudjuk, mi vár ránk. Cseperedünk, keressük helyünket, barátokat, társakat, akivel, akikkel lehetőleg a legoptimálisabb körülmények között élhetjük le rövidke életünket.

“Vendégségben a kék bolygón” bővebben

Ajka  – A Fekete István Irodalmi Társaság az elmúlt esztendő végén Felsőkövesden tartotta évzáró ülését. Egészalakos szobor az íróról.

A társaság elnöke, Horváth Tibor köszöntötte a megjelenteket, megköszönte Kostenszky Gábornak, a Gyömrői Fekete István Általános Iskola és Szakiskola igazgató-helyettesének a szívélyes, baráti fogadtatást, amiben az ülés résztvevőit részesítették, azt is, hogy vállalták 2017-ben az országos jelentőségű Kele Nap megrendezését. Megemlékeztek a szeptemberben elhunyt dr. Sánta Gábor  irodalomtörténész, tanárról, Fekete István életművének kutatójáról. Megjelentették Tamás László szerkesztésében Gáspár János: Fekete István sorsa című munkáját. A kötet a korábbi, hasonló című kiadványnak bővített, átdolgozott változata.

– „Gáspár János jelen könyve, mivel eddig nem publikált tényeket, dokumentumokat is tartalmaz, ezáltal mélyebben rávilágít az író életének részleteire, műveinek életrajzi hátterére.” – írta ajánlójában Horváth Tibor, az egyesület elnöke.

Az ülésen Vasi Miklósné hozzászólásában megemlítette, hogy 2016. április 23-án, a Füredi Kiskönyv Fesztiválon Mátrainé Mester Katalin, képviselve a társaságot, előadást tartott „Fekete István és az Öreg Sólyom, Láng Rudolf barátsága, levelezése címmel”. Részt vettek 2016. novemberben a mosonmagyaróvári Várhídon, Trischler Ferenc szobrászművész Fekete István író, óvári közgazdászról alkotott szobrának avató ünnepségén.

Annak az írónak szobrát avatták, aki a somogyi Göllén, 1900. január 25-én született, ajkai éveiben vált ismert íróvá, szerzett hírnevet írásaival. A Fekete István sorsa címmel megjelentetett kiadványukban közzétett késői életrajza részletének idézésével emlékezzünk rá! „…most már kenyerem javát megettem, írnivalóm nagy részét – talán – megírtam. Átéltem bennük újra, ami velem történt, de átéltem mindent, ami írásaimban történt: emberekkel, állatokkal, erdőkkel, mezőkkel, nappalokkal és éjszakákkal.

És ezek az írások: Én vagyok!”

Az egyesület régi tervei között szerepelt, hogy az írónak legyen Ajkán egész alakos szobra. Ez megvalósulni látszik. Dienes Attila szobrász fogja elkészíteni.

Luther Mártonról és egyházáról

A németországi Eislében Luther János és Zigler Margit házasságából két gyermek született Jakab és Márton (1480.-1546.). Márton katolikus szerzetes lett. 1510-ben elhagyta a katolikus egyházi szerzetesi kolostort, mivel nem értett egyet vallásának egyes szokásaival, gyakorlatával. 1517. október 31-én Luther Márton a Wittembergi vártemplom falára kifüggesztette a 95 pontból álló tézisét, s terjesztette reformelképzeléseit, mely futótűzként terjedni kezdett Európában. Luther követőit üldözték. Ezrek hagyták el hazájukat. Akiket elfogtak, gályarabságra ítéltettek, s mi több, máglyára küldettek. A reformátorok tanai Magyarországon az 1530-as esztendőkben kezdtek gyökeret ereszteni. Ajka település egyházairól szóló oklevelek 1550-ben anyaegyházról tudósítanak. 1698-ban végzett összeírás szerint a településen 23 család él, közülük három család katolikus.

“Egy templomról, évforduló ürügyén” bővebben

Hogyan szórakoztak, szórakozhattak a bányászok a régi időkben? A bányászok szórakozását törvényekkel, rendeletekkel, helyi szabályokkal igyekeztek kordában tartani.

“Anna néni kocsmájától a Parkerdőig” bővebben

Ajka- A németajkúak által lakott területeken a farsangot fasing idejének nevezték, Csingervölgyben is, ahol a bányászok a farsangi időszak végnapjain a kocsmaházban táncmulatságot szerveztek.

“Fasing idejében” bővebben

Timföldgyártás, alumíniumkohászat Ajkán a XX.-XXI. században

“Hetven esztendő volt csak az élet?” bővebben