Magyar Lászlónak Dunaföldváron szobrot emeltek, Mészáros Mihály alkotása
„Felemelő, ünnepélyes pillanat mindig, ha az ember messzi útra készül.” Molnár Gábor utazó, író ajka-csingervölgyi sírjának kopjafáján olvasott sorokat idézve barangoltam Dunaföldvár utcáin, a várban, ahol Magyar László természettudós tiszteletére 1989-ben köztéri szobrot emeltek.
Internet fotó
Amikor Görgei a túlerővel szemben Világosnál letette a fegyvert a várható megtorlások elől sokan Törökországba menekültek. A felnőttek között volt egy kislány, Sass Flóra a későbbi Lady Florence. “A bennszülöttek Hajnalcsillaga” bővebben
Némethné Péntek Zsófia Parasztsors című könyvének bemutatója a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központban
Zsellér Imre alkotása az ajkai katolikus templomban
A bencések a kolostorok, templomok építésénél már a tízedik század végén alkalmazták az üvegfestés technikáját. A színesített üveglapokból készített ablakképeken – a képi látvány élményén túl – a beszűrődő fény hangulatot is teremt a belső terekben. Magyarországon Róth Miksa üvegművész a tizenkilencedik században az üvegfestői mesterséget az iparművészetből képzőművészeti alkotások magasságába emelte. “Egy mester és művészete” bővebben
Ajka – A Városi Múzeumban ünnepélyes keretek között március 16-án nyitották meg Szalay Károlyné kézműves 4 évszak csuhéban című kiállítását.
A fák holtukból is életre kelnek – Tamaskovics György faintarzia-művész kiállítása Ajkán. Az alkotó olyan, mint az a fa, amely nem sürgeti nedveit, nyugodtan várja a tavaszi nap sugarait, amelynek nyomán élet leledzik. .
Az alkotóművész 2016. március 4-én a Csingervölgyi kápolna című alkotásával, valamint a bányaszerencsétlenségről írt versével fogadta tárlatának megnyitóján megjelent vendégeit, közöttük néhány egykori ajkai osztály-, iskolatársat is, akikkel Székesfehérváron gépésznek tanulva, Áron Nagy Lajos Munkácsy-díjas festőművész-tanártól tanulták az arányokat és az ábrázoló geometriát, szakkörökön az alkotás örömét, a képzőművészet, a művészetek szeretetét.
A Tiborcz testvérek szép muzsikája után a tárlatot T. Vajda Márta tanárnő nyitotta meg, aki bevezetőjében vallott saját ajkacsingervölgyi kötődéséről is.
– Tamaskovics György Balatonakarattyán él, alkotásain keresztül kitárulkozik. Bemutatja az akarattyai magasparton lévő házát, ahonnan olvassa a Balaton szőnyegét, a madárhangot, láttatja magát az embert s a természetet. A természetet nem tudja az ember irányítani, csak akkor, ha belemerevül az olvasásába, s a fában – még az elpusztult fában is – felleli az élet méltóságát, örömét. Az alkotóművész ars poeticája: a természetet, benne az erdőt örökké óvni, növelni kell, ha mégis ki kell egyet vágni, helyére újra többet kell ültetni, a halott fát pedig életre kell kelteni, megmutatni azt, amit annak élete s a művész, a lélek von bele. Művésznek lenni azt jelenti, életünk olyan, mint a fa, amely nem sürgeti nedveit, nyugodtan várja a tavaszi nap sugarait, mert eljön a nyár is, csak türelmesnek kell lenni. Tamaskovics György világa faintarziáiban nedvedzik és teljesedik ki. Meseképein elgondolkodhatunk, hogy egy fa mennyi érzést képes közvetíteni. Ezek a képek szerethetőek, mögöttük, bennük rengeteg technikai tudás rejlik.
Szerelem
Többek között ezekkel a gondolatokkal nyújtotta át T. Vajda Márta az ajkaiaknak megtekintésre a művész alkotásait.
– Már az ókorban is kedvelték az intarziát. Készítéséhez a fantázián felül jó szemre és nagyon nagy türelemre van szükség. A faintarzia-készítők réteget képeznek fafurnérból, a képalkotó elemeket illesztik, s utólag ragasztják a hordozó felületre. Az intarziás bútorok, használati tárgyak és művészeti alkotások azért értékesek, mert nagyon aprólékos munkát igényelnek, szemet gyönyörködtetnek, de nagyon drágák, díszei, értékei a belső tereknek.
Hogyan készül a faintarzia? Ennek elkészítési módjáról tartott a művész rövid tájékoztatót a tárlat ünnepélyes megnyitóján, majd egy alkotásával megajándékozta, gazdagította a várost.
A civil tudósítói elismerést Kázmér Judit stratégiai ügyvezető igazgató adta át az ünnepségen az ajkai Sipos Ottó Tibornak.
Civil kollégánk évek óta kiegyensúlyozottan és fegyelmezetten, a magyar nyelv szabályait helyesen alkalmazva tudósít Ajka és környéke eseményeiről. Ha egyéni véleménye van, azt külön írásban, külön műfajban mértékadóan közvetíti. Ezen tulajdonságok alapján választotta az elismerésre őt a Pannon Lapok Társasága és a Napló szakmai vezetése.
https://www.veol.hu/hirek/dijazott-tehetsegek-a-naplonal-1686047/
Tisztelgés egy művész emléke előtt
A Nagy Emerencia Alkotóműhely képzőművészeinek egy csoportja: Ozorai Sándor, Kacziba Ferenc, Papp Béla, Ozorai Sándorné, Kotsy Gézáné, László Józsefné, Helyes Zoltán, Somogyi Tibor, Szücs Ferencné és aki tudósított: Sipos Ottó Tibor
A gyógyszertárnál divatjamúlt kabátos, fejkendős, szemüveges asszony szemléli a bejáratot. A bal kezében tartott szélben táncoló reklámtáskába túr, majd ráteszi kezét az ajtókilincsre.
.